BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Drágul a betegélelmezés

A jelenleginek a másfélszeresét is betegélelmezésre költhetik a kórházak, ha hatályba lép a jobb minőségű kórházi kosztot is előíró közétkeztetési rendelet. A többletforrásigény összességében milliárdos nagyságrendű

Legalább fél liter tejet vagy tejterméket, négy adag zöldséget vagy gyümölcsöt, továbbá három adag gabona alapú élelmiszert kell biztosítani a közétkeztetésben részt vevő, így a kórházban fekvő betegeknek is tíz nap átlagában a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi rendelet tervezete szerint. Mégpedig a jelenlegi tisztifőorvosi ajánlással szemben kötelező jelleggel.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke szerint a rendelet hatalmas lépést jelent az egészséges táplálkozás felé. Hiszen míg most csak minimális mennyiségben kapnak a kórházban fekvők gyümölcsöt, zöldséget és színhúst, a tervezet szerint tíz nap alatt legalább hatszor kellene húst, egyszer halat, tízszer teljes kiőrlésű gabona alapú élelmiszereket, és minimum kétszer olajos magvakat kapniuk. Jelenleg a legjobb esetben is a majdani előírások 60 százalékát tudják biztosítani az intézmények – mondta Kubányi Jolán.
Ez pedig nem fog változni, ha az intézmények nem tudnak több pénzt költeni a betegélelmezésre, mert az elvárások teljesíthetetlenek a jelenlegi normákból. Ma az egészségügyi intézmények átlagosan napi 500 forintot költenek egy beteg élelmezésére, de van, ahol a norma még a 400 forintot sem éri el. Ennyiből kell kigazdálkodni egy beteg ötszöri étkezését. Az MDOSZ számításai szerint ugyanakkor egy, a készülő rendelet alapján összeállított normál napi étrend költsége eléri a 700 forintot.
A szakember szerint annak érdekében, hogy az egészséges közétkeztetés ne csupán szlogen legyen, meg kell teremteni a szükséges anyagi feltételeket is. Mint fogalmazott, fontos lenne, hogy központilag határozzák meg a közétkeztetési normákat, amire a fekvőbeteg-intézmények tekintetében legutóbb még 2008-ban volt példa, akkor 550 forintban határozták meg a napi keretet. Jelenleg viszont minden kórház saját hatáskörben dönti el, hogy mennyit fordít erre a célra, holott az államosított intézményi rendszerben ennek egységesítése is célszerű lenne. Az MDOSZ azt is felvetette, hogy esetleg kapjanak áfakedvezményt a közétkeztetésben résztvevő ellátó cégek.
A Magyar Közétkeztetők Szövetsége is azt javasolta, hogy alakítsanak ki kötelezően alkalmazandó hatósági normát, azaz vezessenek be egységárat, hogy biztosítani tudják az elvárt színvonalat. A rendelettervezettel kapcsolatos egyeztetéseken az is felvetődött, hogy január elsejétől még csak a bölcsődékben és az óvodáknál szigorítanák az előírásokat.

A rendelet halasztott hatályba léptetését az is indokolhatja, hogy a kórházélelmezés a kórházak költségvetésének 5 százalékát is elérheti. Ez pedig, egy átlagos, évi 1,5 milliárd forintból gazdálkodó kórházat alapul véve, azt jelenti, hogy csak az egészségügyben összességében milliárdos nagyságrendű a rendelet többletforrásigénye.

Kockasajt, felvágott, kórházi tea

Nemzetközi felmérések szerint világszerte a kórházi menü 30-40 százalékát visszaküldik vagy egyszerűen kidobják a betegek. Nem csoda: a reggelire, tízóraira vagy vacsorára rendszeresen kiosztott egy szelet fehérkenyér vagy vizes zsömle, kockasajt vagy egy-két szelet felvágott, valamint az agyoncukrozott kórházi tea helyett sokan inkább a büfében szerzik be, netán otthonról hozatják a betevőt. A rendelettervezetet megelőzően készített laborvizsgálatok és az étlapok is igazolták, hogy a menzákon a nyersanyag-felhasználás elégtelen, túl sok a levespor és az ételízesítő, zsírosak a húsok, a kínálat nem változatos és alig érződik benne a szezonalitás.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.